Motiváció szülőknek
Mi is lehetne nagyobb motiváció szülőknek, mint mikor gyermeked szemébe nézel. A gyönyörű csodában meglátod önmagad és múltatok minden szereplőjét. Tekintetében ott vibrál számodra a jövő ígérete és az a vágyad, hogy egy kiteljesedett, boldog élethez segítsd hozzá. Hagyatkozz hát a közöttetek elemi erővel munkáló kötelék erejére. A vér szava a szeretetben, a megoldások keresésében kitartóvá és fáradhatatlanná tesz téged. Nem lesz kérédés számodra, hogy beleállj-e a helyzetekbe.
Ám ha kellő vehemenciával teszed a dolgod, eljöhet az a pillanat is, amikor megkérdőjelezed erődet és nehézségeket legyőző leleményed. Úgy érzed, minden ötletből kifogytál. Ilyenkor van ideje az új nézőpontokból eredő új szokások meggyökereztetésének. Mert szellemileg megújulva, új motívumokat nevelési gyakorlatodba építve, nagyobb esélyed van céljaid minél teljesebb magvalósítására.
Ilyen új motívum lehet Popper Péter írása a Magára hagyott generációk című kötetből: „Magukra hagytuk őket… Jaj de jó, ha így van. Hát mit tanulhatnak tőlünk? Szervilitást? Szolgalelkűséget? Minden politikai áramlat, minden hatalom kiszolgálását? Erkölcsöt? Ugyan már: milyet? Túl sok erkölcsi köpönyegünk volt már, túl sokat változtattuk, forgattuk. Ideológiát? Milyet? Melyiket? Nem jobb, ha hagyjuk őket, hogy hátha ők a saját erejükből, saját életismeretükből csinálnak valami jobbat? Valami mást, mint ami a mi erőnkből kikerekedett! Nem olyan nagyszerű ez a világ, amit létrehoztunk, hogy mellet döngetve lehessen masírozni körbe, hogy utánunk fiatalok! És a hajunkat tépdeljük, hogy ó, nem gyámkodtunk fölöttük eleget! Hála a jóistennek! Hát mire tudtuk volna őket tanítani? Ezt komolyan kérdezem. Ez nem költői kérdés. Mi igazol minket? A mi erkölcsünket, a mi világszemléletünket, a mi beilleszkedésünket? Mi igazolja? Ez olyan jól sikerült? Mi jött ki belőle? Nem kell bűntudatosnak lenni, ha magukra hagytuk is volna a fiatalokat. Nem kell haragudni rájuk, ha ők nem igénylik a mi vezéri útmutatásainkat.
Tartsuk rendben a saját szénánkat, már az is elég lenne”
(Csepeli, Kígyós és Popper, 2006,p.109).
Csépányi-Fürjes Mária
motiváló coach
Motiválóként mikor tudok segíteni? Akkor, amikor eldöntötted, hogy az életeden változtatni akarsz. Amikor erőt veszel magadon. Amikor az erőd már a kitartásodban is megmutatkozik. Hiszen azt már biztosan tudod, hogy más minőségű érzésekben, gondolatokban és tettekben akarod kifejezni magad.
Ám a szokásaink erős kötélen tudnak tartani bennünket. Így azt is tapasztalod, milyen könnyű újra a régi módokon élni. Ebben a finom kalibrálási folyamatban van óriási jelentősége a motiválásnak. Amikor a támogató légkör, a megértő és elfogadó hangulat segít téged, hogy az ismételt próbák után eljuss a számodra tökéletes megoldásig.
